NEVER GIVE UP!

ELÖZŐ RÉSZ:

 

Egyszer csak csengettek. Kinéztünk és a postás volt este 8-kor kimentünk és 4 levelett adott oda. Megköszömtük és bementünk a házba nem értettük mindegyik egy sima fehér boríték volt.

Megfogtam az egyiket és kinyitottam ez állt a levélben:......

 

 

-----------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

7.FEJEZET

 

 

LEVELEK TARTALMA,VÁSÁRLASI NAP

 

 

 

 

" Kedves Elizabeth,Kiara és Sophie.

Egy titkos discos bulit rendezünk amire önöket meghívjuk.

A pontos dátumot és időpontot majd előtte való nap írjuk meg vagy küldjük.

Reméljük nem mondják el senkinek mert TITKOS és eljönnek!

Üdv! Titkos rendező!"

 

 

 

-olvastam fel nem értettük, de érdekesnek tűnt ezért majd szorítunk neki helyett a naptárunkban. Persze, ha olyan napra rakják.

 

 

-Nah most én olvasom fel az egyiket. -mondta Sophie és elvett egy borítékot.

 

Hogy fokozza a feszültséget és az izgalmat, ezért szép lassan, könnyedén kinyitotta a borítékot.

Egy barack színű lap volt benne amin ez állt:

 

 

"Kedves Mrs. Hill, Mrs. Wish és Mrs. Graham!

Mivel szeptembertől iskolánk diákjai lesznek,

ezért egy első bált rendezzünk új diákjainknak,

amire nagy szeretettel várjuk önöket!

Partnert bárkit hozhatnak!

A bál jövő hét szerdán lesz megtartva!

Üdv! Parker igazgató úr"

 

 

 

-Nah akkor lesz egy első bálunk is a suliban. -mondtam örülve és gondolkozva

 

 

-Min gondolkozol ennyire? -kérdezi Lizi  mert látja rajtam, hogy nincs valami rendben

 

-Semmin csak ezen a bálon. -mondtam lehajtott fejjel

 

-Mi van a bállal?? -kérdezi Sophie mert nem érti

 

-Hát nem tudom mert Jasonnel nem valami jó a kapcsolatunk és nem tudom, hogy elhívjam e. -mondtam

 

-Akkor hívd el a volt osztálytársunkat Ericet. -javasolta Lizi

 

-Ahaa. Hívd őt. Ő úgy is olyan helyes és tudjuk, hogy bejött neked régen. -értett egyet Sophie Lizivel

 

-Oké. Akkor elhívom, majd beszélek vele még ma este. -mondtam most már egy kicsi bizalommal

 

-Nah most már én jövök a következő borítékkal. -jelentette be Lizi.

 

 

Gyorsan el is lopott egy borítékot, mintha az élete múlott volna rajta, úgy bontotta ki a borítékot. Amiben egy egyszerű fehér lap volt. Amin ez állt:

 

 

"Kedves elballagot diákjaink!

Az elmaradt banket miatt egy utó bált rendezünk elbalagásotok alkalmából!

Reméljük megtisztelik régi iskolájukat, hogy eljönnek!

Az utó bál jövő hét Hétfőn lesz megtartva!

Jelölni lehet twitteren a bál királyra és királynőre!

Üdv! Brenner igazgató nő"

 

 

 

 

-Nah még egy bál. -mondtam mosolyogva

 

 

-Lesznek akkor programjaink. -mondja Sophie

 

 

-Lesznek, lesznek. -egyet ért Lizi

 

 

 

Az utolsó borítékot Lizinek címezték ezért ezt is ő bontja fel. Ezt a borítékot már valamivel nyugodtabban nyitja fel és elkezdi olvasni:

 

 

 

 

"Kedves unokahugom, Elizabeth Hill!

Megtaláltam igaz szerelmemet és szeretnénk egybe köti életünket.

Kérésem lenne, hogy te és barátnőid koszorúslányok legyetek,

Jövőhét szombaton tartandó eskükönkön!

Nagyon örülnénk ha ott lenétek és szebbé tenétek a jelenlétetekkel!

Várom válaszotokat!

Üdv! Unokabátyád és jegyese!

 

 

 

-Akkor már esküvőre is megyünk? -kérdezi Sophie

 

 

-Ezek szerint. -válaszolja Lizi és vigyorog

 

-Mindjárt jövök lányok csak felhívom Ericet. Okés? -kérdeztem

 

 

Nem is vártam meg a válaszukat csak gyorsan elővettem a telefonomat és berohantam a szobámba. Nem tudom milyen érzés fogott meg hirtelen. Olyan volt, mintha félnék. Félnék attól, hogy ő mit mond és hogy Jason mit szól ehez ha megtudja. Izgulva megkerestem a névjegyzékbe Eric számát. Gondolkozva és remegő kézzel, összeszorult gyomorral felhívtam. Kicsörgött. Hosszan csörgöt, végül beleszólt.

 

 

-Szia. Kira? -köszönt majd kérdezte, hogy megbizonyosodjon

 

-Szia, igen Eric te vagy? -kérdeztem

 

.Igen. Rég hallotam a hangod. -mondta

 

-Én is a tiédet. -mosolyra derültem

 

-És hogy hogy felhívtál? Már bocsi -érdeklödőtt

 

-Semmi baj. -nevettem el kicsit magam- csak lenne egy kérdésem. -közöltem

 

-Igen és mi lenne az? -lepödőtt meg éreztem meg hangján

 

-Hát csak annyi lenne, hogy kaptunk ilyen levelet..

 

-Jah az utó bálról? -vágott bele a szavamba

 

-Igen -feleltem

 

-Mi van vele? -kérdezte

 

-Van párod a bálra? -érdeklődtem és most rándult görcsbe a hasam

 

-Igazándiból még nincs, de akkor már nekem is lenne egy kérdésem hozzád. -jelentette ki

 

-Mondjad. -csaptam rá meglepődve

 

-Hát elöszőr is neked nem Jason a párod? Nem hozod el? -érdeklödőtt ez iránt.

 

Fura is volt hisz nem igazán kedvelte Jasont.

 

-Őszintén most nem tudom mi van Jasonnel. Nincs párom. és nem hozom el. -feleltem

 

-Valahogy éreztem.

 

-Mint mindig mi? -kérdeztem kicsit felnevetve

 

-Így igaz. Megmondtam, hogy nem szimpi. -mondta amit eddig mindig hallotam tőle mióta együtt vagyok Jasonnel.

 

-Na mi is akart az a kérdés lenni? -most én érdeklödők

 

-Hát, hogy mivel nincs partnered és Jasont se hozod. Akkor gondoltam lehetnénk partnerek. -magyarázta

 

-És most csak javaslod vagy kérdezed is? -viccelődtem

 

-Ja kérdésbe kéne. Oké. Kira lennél a bálon a partnerem? -kérdezte komolysággal

 

-Igen. -válaszoltam

 

 

Még egy ideig beszéltünk, hülyültünk. Jó volt hallani a hangját és most megint kicsit zavart vagyok. Mi van ha újra beleszeretek? Hisz ott van nekem Jason, de mintha vele már nem az igazi a kapcsolatom, mint akkor. Ericet pedig már ismerem ovoda óta. Hajnalba elaludtam.

 

Eric Bennet:

 

 

*Másnap reggel*

 

 

11-kor felkelek kicsit komásan, mint mindig. Kimegyek a konyhába Lizi és Sophie még pizsiben, de már a reggelizés végénél tartanak.

 

-Jó reggelt. -köszöntöttem őket

 

-Nah te álomszuszék. -üdvözölt Sophie

 

-Mi lesz a mai terv? -kérdeztem

 

-Hát menjünk plázázni hisz ennyi meghívásra kell valami jó ruha, cipő, ékszer meg a többi. -indokolta meg Lizi

 

-Oké akkor plázázás. -egyeztünk bele Sophieval.

 

Reggeli után leültünk tv-t nézni,mint mindig lustultunk. Olyan 2 óra fele mindegyikünk lezuhanyzott már és válogattunk a ruháink között.

Végül ezeket választottuk a plázázáshoz:

Én:

 

 

 

Lizi:

 

 

 

 

 

Sophie:

 

 

 

 

3 fele el is indultunk a plázába. Busszal mentünk mert ugye még egyikünk se vezethet és még nincs is mit. Negyed óra múlva már ott is voltunk apláza előtt. Beléptünk az ajtón és az elsó butikba beis mentünk

. Majd egy cipő boltba ezt követte egy ékszerész bolt, de közbe belátogattunk egy olyan üzletbe is ahol koszorúslány és mennyaszonyi és báli ruhákat is árulnak.

 Meg találtuk amit akartunk el is rakattuk ne, hogy még valaki rácsapjon.

Rengeteget nevettünk, hülyültünk ,görcsöltünk jó sok ruhát felpróbálzunk, mint cipőt.

Azt hittük, hogy egyik üzletből se jövünk ki többet.

Bár egyiket se hagytuk el úgy , hogy ne vettünk volna valamit.

Még fagyizni is bementünk.

Kb. 4 órán át a plázába lehettünk végül kijutottunk, miután minden egyes üzletet végig jártunk. Felszáltunka buszra és mentünk haza.

Negyen óra múlva otthon is voltunk.

Mindent kiraktunk amit vettünk tele is volt a kanapé még az is kevés volt.

 

Néhény cucc amit vettünk.:

Lizi:

Cipői:

 

 







 

 

Ékszer:

 

 



Sophie pár cucca amit vett:

Cipő:

 



Ékszer:

 

 

Pár cucc amit én vettem:

Cipő:

 



 



Ékszer:

 



 

Ezután a nagy vásárlás után kidöltünk, mint a nagy alföld.

Elővettünk egy naptárat és mindent jelőltünk rajta a bálokat az esküvőt is.

Lizi gyorsan felhívta az unokatesóját akinek lesz az esküvője és áküldte nekik a képet a koszorúslány ruháról amit találtunk és nagyon tetszik nekünk. Az a jó, hogy nekik is tetszik nagyon és parancsba megkaptuk, hogy vegyük meg akár mennyibe is kerül.

Aztán szóba jöttek, hogy kik lesznek a partnerek.

Lizi válasza: -Nekem 100%, hogy Austin lesz.

Sophie: - Szerintem nekem Josh, de még beszélek vele.

Én: -Nem tudom beszélek Ericel mert nem hiszem, hogy Jason bármikor is szóba áll velem vagy nem tudom.

 

Szinte mindent elrendeztünk. Sophie beszélt Joshal és most már biztos, hogy ő kiséri mindenhova. Úgy, mint Auistin Lizit.

Zene hallkan szól mi már félig alszunk fél 11-kor.

Egyszer csak hirtelen megszólal az üzenetrögzítő:.......