NEVER GIVE UP!

ELÖZŐ RÉSZ:

 

 

 

*Sophie szeszöge*

 

Részegek voltunk így nem tudtam hazamenni kénytelen voltam Joshnál aludni. Kalandos éjszaka volt. Éreztem lángoló testét és ő is érezte testem melegét.

 

 

 

*Lizi szemszöge*

 

Az volt a legremekebb, hogy nem volt otthon senki így csak a szomszédokat kellett csak figyelni, de hát részegen ki az aki pont a szomszédot figyeli mikor szeretkezik??

 

 

 

*Kira szemszöge*

 

 

Otthon csak úgy viharoztam be a szobába nem érdekelt, hogy nincs otthon senki. Még jobban elakartam zárkozni. Így sírva aludtam el az éjszaka.

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

6.FEJEZET

 

 

MÁSNAPOSSÁG

 

 

 

*Sophie szemszöge*

 

 

 

Mikor felkeltem fogalmam sem volt, hogy hol vagyok csak azt vettem észre, hogy csak egy bugyi van rajtam és Josh meleg testén fekszem. Ő még mélyen aludt így  inkább csak megnéztem az időt és többet nem mozdultam nem is akartam. Délután 2 volt.

Még háromnegyed órát csodálkoztam Josh édes arcát, ahogy alszik majd felébredt.

Úgy tettem, mint aki alszik és ezért egy "jó reggelt" csókkal ébresztett. Én csak elmosolyodtam.

 

 

-Most mivan? -kérdezi vigyorogva

 

 

-Én már vagy háromnegyed órája fent vagyok. -válaszoltam

 

 

-Mért nem ébresztettél fel? -kérdezi meglepve

 

 

-Mert jó volt nézni, hogy milyen aranyosan alszol. -indokoltam elpirulva és nagy mosollyal

Rövid beszélgetésünk után már csak egymás tüzes ajkait és melegtestünket éreztük. A pillanatnak éltünk és soha nem akartam, hogy vége legyen, de sajnos megjöttek Josh szülei és muszáj volt jól viselkedni. Tudták, hogy Joshnak tegnap randija lesz velem és valahogy látszott rajtuk, hogy ezt is tudni fogják.
Mivel csak egy szál bugyiba voltam és csak a takaró volt rajtunk Josh gyorsan fel állt és oda adta ezt a pulcsiját:

 

 

Olyan jó puha volt. Az volt bene a legjobb, hogy rajta volt az Ő illata.

Mivel nekem haza kellene mennem és csak az a ruhám van amit a randira vettem fel ezért Josh felajánlotta a pulcsiját és, hogy hazavisz.

A szülei is beleegyeztek így negyedórával késöbb el is indultunk haza.

Mikor a házunk elé értünk lezárta az ajtókat és nem akart kiengedni.

 

-Héé mit csináálsz?? -kérdezem vigyorogva

 

-Háát csak bezártam az ajtókat, hogy soha ne tudj tőlem megszökni -válaszolta

 

*elpirultam*

Majd egy hosszas csókkal búcsúztunk egymástól.

 

 

 

 *Lizi szemszöge* *"reggel"


Szinte minden kiesset a tegnap estéből, valahol csak homályos emlékeim vannak. Bár az előjátékra és a nagy hancurozásra teljesen emlékszem, de ami előtte volt az nagyon-nagyon homályos. Szinte semmire nem emlékszem.
Az volt a legérdekesebb, hogy mikor felkeltünk mindketten (ugye bár egyszerre keltünk) ott volt Austin kis huga (Ambert) a takaron a hasunknál.
Mi csak néztünk 5 percen át azt se tudtuk mit tegyünk, mit mondjunk.

-Sziaa Amber te mióta vagy itt? -kérdeztem szépen "nyugodt" hanggal

-Háát egy ideje. -vágta rá

-És mennyi az az egy ideje? -kérdezte Austin kicsit mérgessen

-Hát csak annyi ideje, hogy tudom, hogy rajtatok semmilyen ruha nincsen. -mondta

Mi csak összenéztünk és azt olvastuk ki egymás szeméből, hogy most mit mondjunk.

-Jó Amber alkudjunk. -mondtuk

-Rendben. -vigyorgott

-Nah akkor kapok fejenként 50 fontot és megegyeztünk. -mondta a két tenyerét összedörzsölve

-50 fontot?? -csodálkoztunk

-Igen, vagy különben ennek nem lesz jó vége. -zsarolt meg minket.

-Jóó megkapod csak fogd be a szád. -mondtam

Amber kiment a szobából és elkezdtem felöltözni, mint mindig ha Austinéknél vagyok akkor az ő pulcsiját veszem fel és valahogy mindig nála van egy rövid gatyám vagy ami az időjáráshoz megfelel.

Ma ezt a polót csortam el szegénytől:

 

És ezt a gatyát találtam hozzá:

 

Fel is öltöztem és kimentünk a konyhába ott már várt minket a reggeli, mert Austin anyukája gondoltránk. Kicsit féltünk, hogy netán Amber szája eljár, de hát kénytelenek voltunk bízni benne és megadni összesen azt a 100 fontot.

Délután 3 körül lehetett mikor elindultunk haza. Mikor az utca végére értünk akkor láttuk, hogy ott van a házunk előtt Josh kocsija gondoltuk még csak most érkeztek, de az volt a pláne, hogy úgy sütött a nap, hogy mi pont láttuk, hogy ők smárolnak. Ezért mi is megálltunk és csak ízleltük egymás nyelvét. Nem zavart minket, hogy minden második ember megbámult, nyugodtan.

10 perc múlva elindultunk már untuk az állást bár sétálva is izlelgettük egymást.

Nekünk egy utcát végig sétálni negyen óra. Ez most is így volt.

De végül beértünk a házba és rá 2 percre jött be Sophie.

 

 

*Kira szeszöge* *reggel*



 

Reggel korán keltem, de sokkal kipihentebb voltam, hogy kisírtam magam.
Gyorsan csináltam magamnak egy kávét, közbe bekapcsoltam a hangrögzítőt, hogy hagyott-e valaki valamilyen üzit, mert én este kikapcsoltam minden telefont. Nem akartam, hogy bárki is keressen.


-Önnek három üzenete érkezett. -jelezte a rögzítő

-Első üzenet lejátszása. -parancsoltam a rögzítőnek, mert ugyebár nekünk szinte minden hangra működik.


-Első üzenet:
"Szia kicsim! Hogy vagy? Gondolom nem vagy otthon és azért nem veszed fel. Remélem majd hétvégén átjöttök kajázni. Nah majd hívj puszii Anya.


-Első üzenet lejátszva. -jelezte a rögzítő


-Második üzenet lejátszása. -parancsoltam

Közbe ittam a kávémat és gondolkodtam, hogy mit vegyek ma fel.


-Második üzenet:
"Kedves Wish kisasszony! Szeretném ha megbeszélnénk egy időpontot az edzésnek, mert lesz 2 és fél hét múlva egyválogatott, amin szeretném benevezni. Tudja, hogy nincs elenvetése, ezért minél hamarabb jelentkezzen. Üdv!

Második üzenet lejátszva.-jelzett


Szóval még a tánc tanárommal is kell egyezkedjek. -gondoltam magamban-
Feláltam kezemben a kávés csésze.

-Harmadik üzenet lejátszása.-parancsoltam

-Harmadik üzenet:
"Szia Kira! Nem értem tegnap miért futottál el, de mindegy megbocsátok. Majd remélem találkozunk........Akkor majd hívj.Szia.

-Harmadik, egyben utolsó üzenet lejátszva. További szép napot. -mondta a rögzítő és kikapcsolt

Mikor meghallotam Jason hangját megálltam. Nem hittem volna, hogy megkeres. Elöszőr jól esett de mikor azt mondta, hogy "mindegy megbocsáltok" elborult az agyam és elejtettem a csészét. Úgy esett le, hogy a bokám felett elvágta a szilánk a lábamat.
Hirtelen megilyedtem nem foglalkoztam a lábammal, nem is éreztem, de mikor gyorsan odakaptam az egyik nagy szilánkhoz a tenyeremet is megvágtam. Ezt már nagyon éreztem mert nekem kicsit érzékeny a tenyerem. A szilánkokat otthagytam és berohantam a fürdőbe kitisztottam a sebet és bekötöztem.
Örültem, hogy senki nincs otthon hisze így nem csap belőle nagy ügyet.
Gyorsan fel vettem ezt:

 

 

A szilánkokkal nem foglalkozva lefeküdtem a nappaliban a kanapéra és elaludtam.

Arra keltem fel, hogy Lizi bejött az első ajtón majd 2 percre rá Sophie.

Lizi egyből meglátta a szilánkokat és megmutatta Sophienak. Szerencsére a kezemet még nem vették észre, de nem fogom tudni előttük sokáig titkolni. Nem , mintha akarnám.

 

 

-Itt meg mitörtént?? -faggatot Sophie

 

Az egész reggelemet elmesélem, inkább a kezemet is megmutatam nekik.

 

 

-Jolvan, most inkább ne foglalkozz ezzel. Azt a Jasont egyszer elkapom. -mondta Lizi

 

-De mi az hogy megbocsáltok? Ki ez? Mit képzel magáról már? -kérdezgeti Sophie

 

-És csak így rád parancsol hogy akkor majd hívd? -értetlenkedik Lizi is

 

-Hagyjuk nincs kedvem ezzel foglalkozni. -fordítottam el a fejem

 

-Inkább meséljetek. -tereltem a témát.

 

 

Ők is mindent elmeséltek töviről-hegyire semmilyen részletet nem engedtem kihagyni. Bár az intim pillanatokra inkább nem voltam kíváncsi azt nem kellett részletezniük.

Jókat röhögtünk. Szórakoztunk karaokéztunk, filmet néztünk, akiről vagy amiről tudtunk beszélni azt teljesen kibeszéltük. Bár egyik témát se fejeztük be teljesen, de hét nem érdekes. Ilyenek vagyunk mi lányok. Sokat beszélünk ezernyi témáról.

Egyszer csak csengettek. Kinéztünk és a postás volt este 8-kor kimentünk és 4 levelett adott oda. Megköszömtük és bementünk a házba nem értettük mindegyik egy sima fehér boríték volt.

Megfogtam az egyiket és kinyitottam ez állt a levélben:......